A szabadság nyomában

Minden ember másképp gondolkodik, ami jó. Én körülbelül 10 éve érzem azt, hogy míg a munkahelyemen dolgozom, addig kicsit kerülhetek a ranglétrán előrébb, de az biztos, hogy sehol nem fogok előrébb jutni olyan szinten ami egy erőteljes egzisztenciális növekedést eredményezne. Ami persze pénzben is mérhető.

Vegyük a mostani munkahelyemet. Bölcsődében ha elvégzek egy főiskolát, akkor pénzem több lesz valamennyivel. De mikor is? 3 év múlva. Nem tudom Te hogy vagy vele, de én azt gondolom nekem nem 3 év múlva kell több fizetés hanem most.

Most kell a gyermekemnek megvenni a ruhaneműt, ahogy nő több szakkör, esetlegesen kirándulások jönnek, amiknek persze anyagi vonzata is van.

Sokáig gondolkodtam azon mivel is tudnék plusz bevételt generálni.Elvégeztem egy gyógymasszőri tanfolyamot. Akkor családi házban éltünk, s arra gondoltam ott nyitunk egy szalont. Annak nagyon sok vonzata volt. Így abba nem mertünk belevágni.

De mindig is volt egy olyan érzés bennem, hogy szeretnék a magam ura lenni. Itthonról saját időbeosztás szerint dolgozni.

Te érezted már ezt?

Ha így éled az életedet, akkor szívből gratulálok. 🙂

Én azt látom sokan szeretnének így élni, de félnek belevágni.  Vagy fogalmuk sincs, hogy mivel tudnák ezt elérni.

Sokan megrekednek a mindennapokban. Elfogadják azt a helyzetet amiben élnek. Én egy kicsit lázadó típus vagyok. Többet, egy minőségi életet akarok, ami nem lemondásokkal jár folyton.

Az ember a gondolkodásán is változtatnia kell.S ez jó. 🙂

Te milyen könyveket olvasol? Milyen műsorokat nézel a tv-ben?

Fontos, hogy legyenek álmaid. Tudd mit szeretnél elérni. 🙂

Persze az álmokért tenni is kell. Sokszor jön velünk szembe a lehetőség. De sokszor csak elsétálunk mellette. Hisz arra is nyitottnak kell lennünk. Lehet,hogy egy következő alkalommal viszont pont megtalál, mivel akkor fogékony vagy a változásra.

Én szeretek segíteni az embereknek. Pozitív beállítottságomnál fogva sokszor meg is fogadják a tanácsaimat. Azt nem mondom, hogy nincsenek rossz napjaim, de az évek során megtanultam, hogy ha ezt mindenki látja rajtam, attól kinek lesz jobb? Nekem? Dehogy.

Csak pozitívan 🙂

Minden ember eljut arra a pontra az életében mikor elgondolkodik azon, hogy mi az élete értelme.

Te elgondolkodtál már ezen?

Voltál már olyan élethelyzetben mikor azt érezted, hogy elég, s minek is élsz?

Lehet ezek durva gondolatok, de az embernek tuti egyszer van ilyen az életében. Mikor én ebbe a cipőbe kerültem, akkor nagyon magam alatt voltam. Kislányom pici volt. Csapás csapás után következett. Kiderült egy tumor van a lábán. Sok volt.

De minden rossz után azt mondtam nekem élnem kell. Nekem a kislányomat fel kell nevelnem. S ez azóta még jobban erősödik bennem. Hisz mennek az évek. Magamra is nagyon oda kell figyelnem mint fittség, mint kinézet tekintetében, hogy ne a saját nagymamájának nézzenek majd.

Sokáig nem értettem édesanyámat miért ennyi idősen szült engem. S mi a sors fintora? Én is 41 évesen szültem a kislányomat. Fárasztóbb, de minden perce egy ajándék. Még ha hisztisebb is, akkor is.

Ő egy KINCS.

Ha a telefonom nézem a képét, elérzékenyülök. Mindent azért teszek, hogy neki jobb legyen. Egy boldog gyermekkora legyen. Legyenek emlékei.

Nekem a gyermekkoromból csak a fényképek adták vissza, hogy itt és itt is voltam nyaralni, mert emlékeim nincsenek. Folyamatosan figyelek arra, hogy az utamon maradjak.. 

Üdvözöllek:)

Kicsit bemutatkoznék.

Hegyi Ildikónak hívnak. 4 gyermekem, 2 kis unokám van. Az életem során sok mindent meg kellett tapasztaljak. Voltak jó és rossz tapasztalásaim.

A legjobb dolog ami történhetett Velem a gyermekeim születése volt. Egy gyermek maga a CSODA. Legkisebbik gyermekemet 41 évesen vállaltam.

Mikor terhes lettem volt aki megkérdezte biztos akarod?

Mostanság sokszor megkapom: ” Kellett ez Neked? “

S bármi is történt azóta mióta Flóra megszületett, egy biztos. Hiszem hogy neki okkal kellett megszületnie. Ő egy kis KINCS  <3

Hivatásomat tekintve ápolónő végzettségem van. Az évek során 6 szakmát szereztem, de mikor Flóra betöltötte a 2. életévét s mentem volna vissza a munkahelyemre dolgozni, ahol audiológusként dolgoztam, közölték vidékre vennének vissza. Egyedül neveltem a lánykámat így nem tudtam elvállalni. S kezdhettem a munkakeresést.

Így kerültem a mostani munkahelyemre, ahol kisgyermeknevelőként dolgozom. Szeretem a gyerekeket, de van egy nagy álmom. Szeretnék itthonról, saját időbeosztás szerint dolgozni. A magam ura akarok lenni.

S még  ezt nem értem el, de én megtaláltam az utam. Amivel itthonról tudok dolgozni, s egy minőségi időt tudok a kislányommal tölteni. Elindult egy folyamat. Nekem is folyamatos változásokon kell minden nap keresztül mennem. Nagyon sok időt töltöttem már pozitív beállítottságú könyvek olvasásával. S hiszem, hogy amiket olvastam előbb vagy utóbb hasznosítani, alkalmazni tudom az életemben.

Mára egy pozitív gondolat: